Miért nézd meg mindenképpen ezt a meccset?
Tekintettel arra, hogy az utóbbi években ritkán találkoztak egymással a felek, talán kevesen tudják, hogy a Cowboys-49ers párharc az egyik legkomolyabb divízión túli rivalizálás a ligában. Mindez abból adódik, hogy a két csapat átfedésben élte legnagyobb sikerkorszakait, és összesen hat alkalommal találkoztak NFC döntőben. Ezeken a találkozókon 4-2-re, a rájátszásban pedig összesen 5-2 arányban vezetnek a Tehenészek, ami viszont rossz előjel lehet számukra, hogy az alapszakaszban már sokkal kevésbé hízelgőek a statisztikák: 1 döntetlen mellett 14-szer nyert a Frisco, míg a Dallasiaknak csak 11 siker jutott. Matematikus vénájú olvasóink ezekből az adatokból már meg is állapíthatták, hogy az örökmérleg éppen döntetlenre áll, hiszen az egy iksz mellett 16-16 sikert mutathat fel mindkét csapat.
Az egymás iránti gyűlöletet aztán csak elmélyítették az olyan események, mint például az 1981-es NFC döntőben látott világhírű play, a „The Catch”, amikor Joe Montana az utolsó pillanatban találta meg Dwight Clarkot az endzone-ban, és így három sikertelen próbálkozás után a 49ers végre legyőzte a Cowboyst a rájátszásban.
Kevésbé szép de ettől még történelmi jelenet Terrell Owens esete, aki 2000-ben gondolta úgy, hogy a Cowboys-hagyományoknak megfelelően a kék csillag közepén ünnepli TD-elkapását. A probléma csak az, hogy a Dallas későbbi sztárja ekkor még a San Francisco játékosa volt. Meg is kapta a magáét…
Kire érdemes figyelni?
A San Franciscó-i helyettesekre mindenképp. NaVorro Bowman és Aldon Smith távollétében Michael Wilhoite-on és Dan Skután a sor, hogy megmutassák, nem csak létszámnak vannak kereten. Ez azonban nem lesz egyszerű, tekintve, hogy Skuta mindössze fél sacket jegyez 72 meccsen, míg Wilhoite összesen 41 szerelést tud felmutatni eddigi két éve alatt a ligában.
Alex Boone-on is érdemes rajta tartani a szemünket, hiszen a játékos az egész előszezon során a nagy pénzre várva holdoutolt, így aligha van top formában. A 49ers jobb oldali guardja ugyan teljesítette a fizikai felmérőt, és állítása szerint kész a bevetésre, bennünk azért vannak kétségek. Nagy szerencséje, hogy a dallasi passrush minden, csak nem világhírű, bár azért a Cowboys frissen igazolt DT-jével, Henry Meltonnal alaposan meggyűlhet a baja.
A Cowboys oldalán a Tony Romót emelnénk ki. A veterán QB alighanem remek támadófal mögött dolgozhat majd idén, de nagy kérdés, hogy műtött háta mennyire jött rendbe. Tavaly láthattuk, hogy ezzel a sérüléssel hiába húzta be az utolsó pillanatban a Redskins elleni csoportrangadót, a mindent eldöntő zárófordulós meccsen nem merte vállalni a játékot, szóval biztosan komoly panaszai voltak. Ráadásul Romo esetében a fizikális regeneráción kívül nagyon fontos, hogy az önbizalma is rendben legyen, amit egy ilyen műtét után sokszor újra fel kell építenie a játékosoknak.
A legnagyobb figyelem viszont alighanem Rolando McClainre irányul majd, aki 25 éves kora ellenére már kétszer visszavonult a focitól. A középső linebackert annak idején az első körben húzta ki a Raiders, azóta viszont nem igazán találta a helyét a profik között. Félő, hogy inkább a Sean Lee kiesésével aggasztóvá váló középső LB helyzettel magyarázható, hogy McClain lesz a védők vezére, mint kiváló játékával, tekintve, hogy a holtszezonban még megbukott a Ravens fizikális felmérőjén.
Tipp:
Bár nagy hiányzói vannak a 49ersnek, és a Cowboys játszik otthon, mi nem sok esélyt adunk a dallasiaknak. A Tehenészek tavalyi, legendásan szörnyű védelme az eligazolásoknak és a sérüléseknek köszönhetően tovább gyengült, a Frisco offense viszont erősödött. A labda másik oldalán nincs baj a texasiakkal, így nem zárjuk ki a pontokban gazdag, és viszonylag szoros meccset, de meglepődnénk, ha nem az Aranyásók neve mellé kerülne a „W”.
