Tavaly a Chiefs 9-7-es mutatóval zárt, és csak a Ravens utolsó heti, Browns elleni győzelme miatt csúszott le a rájátszásról. Eközben a Detroit Lions a 17. fordulóban az NFC North megnyeréséért, valamint a pihenőhétért játszott a Packers-szel, és bár kikapott, így is biztos januári résztvevő volt. Összességében tehát mind a két csapat jó idényt futott, így amikor tavaly novemberben bejelentették, melyik hat gárda érkezik a 2015-ös szezon során Londonba, a legtöbb embert alighanem ez a párharc hozta leginkább lázba. Csakhogy azóta eltelt egy év, a Lions és a Chiefs pedig 2015-ben összesen 3 győzelmet tud felmutatni 14 lejátszott mérkőzésen...
Tekintve, hogy a csapat Jamaal Charles sérültlistára kerülés előtt sem brillírozott, nem mondhatjuk, hogy a Broncos elleni utolsó fél perc miatt bukták el az idei Super Bowlt, de tény, hogy valahol ott siklott ki ez a szezon. Mert azt még meg lehetne valahogy magyarázni, hogy a Főnökök másik két veretlen gárda, a Packers és a Bengals ellen sem brillíroztak a következő két hétben, de közben a mutatott játék is egyre kilátástalanabbá vált, a Vikings és a Bears elleni zakó pedig már a nehezebben emészthető kategóriába tartozik. Azt, hogy mégis ők mehetnek neki jobb szájízzel a londoni összecsapásnak – a Lions még gyengébb formája mellett – annak köszönhetik, hogy múlt héten hazai pályán sikerült legyűrniük a Big Ben nélkül felálló Steelers-t.
Ez a győzelem nem csak azért volt nagy fegyvertény, mert a Steelers egy rájátszsára esélyesnek tűnő csapat, hanem azért is, mert Jamaal Charles mellett az első számú elkapó, Jeremy Maclin sem tudta vállalni a játékot. A győzelmet így két kevéssé ismert fiatal, az idei draft harmadik körében hozott elkapó, Chris Conley, illetve a tavaly draftolatlanul a ligába kerülő futó, Charcandrick West szállította. Amellett, hogy mindketten TD-t szereztek, Conley 63 yardot és 6 elkapást jegyzett, amivel Alex Smith kedvenc célpontjává lépett elő, miközben West 110 yardot nyargalt 22 próbálkozásból. Rájuk tehát érdemes lesz odafigyelni az angol fővárosban, még akkor is, ha Jeremy Maclin várhatóan visszatér a támadósorba.
A Chiefs offense esetében talán az a legnagyobb kérdés, hogy a fal mennyire bírja majd a nyomást Alex Smith körül. Az irányító ugyanis idén már 25 sacket nyelt be, ami a második legtöbb a ligában, és valóságos csoda volt, hogy múlt héten ebből csak két zsákolást kellett elszenvednie. Ha a támadófal magához képest hasonlóan összeszedetten tud játszani most vasárnap is, akkor a Kansas jó napot zárhat a Detroit passz és futás elleni is igencsak gyenge védelmével szemben.
Ha a Lions szezonját vizsgáljuk, akkor itt nem nagyon találunk fordulópontot, talán éppen most élünk meg egyet. Jim Caldwell ugyanis azok után, hogy a csapat egy Bears elleni hosszabbításos sikeren kívül csak vereségeket tud felmutatni, kirúgta Joe Lombardi támadókoordinátort, valamint az offensive line két edzőjét, Jeremiah Washburnt és Terry Heffernant. Az új OC így az a Jim Bob Cooter lett, aki mindössze 31 éves, és eddig az irányítók trenírozásáért felelt. A playeket is ő hívja majd, vagyis Caldwell nem csak egy új bábot választott maga alá, így érdekes lesz látni, mennyiben változik majd az Oroszlánok játéka. Ami biztos, hogy a földi attakra ráférne egy alapos vérfrissítés, mert a Theo Riddick – Joique Bell – Ameer Abdullah triótól mindenki sokat várt, ehhez képest a Detroit a meccsenkénti 68 futott yardjával messze a legutolsó a ligában. Mivel azonban a Chiefs védelme eddig inkább futás ellen mutatkozott jobbnak, Cooter pedig ugye QB-edző volt, valószínűbbnek tartjuk, hogy a Lions a Matt Stafford – Calvin Johnson – Golden Tate – Eric Ebron négyesbe veti minden bizodalmát, és a levegőben próbálja meg megnyerni a meccset. Hogy ez mennyire jó ötlet, az meg majd elválik...
Tipp:
Tavaly a Lions már játszott egy meccset Londonban (akkor úgy is nyerni tudtak az Atlanta Falcons ellen, hogy a mérkőzés első félidejét átaludták), számunkra tehát az edzőváltások okozta friss impulzusok mellett az is előnyt jelent majd, hogy már ismerik a londoni rutint. A Chiefs viszont sokkal jobb lelkiállapotban van, köszönhetően a legutóbbi sikernek, és főleg a meccsen mutatott bíztató játéknak. Mi éppen ezért úgy látjuk, hogy ha a támadófal képes a tengeren túlról Európába is magával hozni a Steelers ellen mutatott formát, akkor szerintünk a tiszteletbeli házigazdának tekinthető Kansas a mérkőzés esélyese.
Idén volt már egy bántóan sima, és egy nem túl színvonalas, de legalább az utolsó pillanatokig izgalmas mérkőzésünk Londonban. Most jó lenne, ha egy színvonalas és egyben izgalmas mérkőzéssel zárulna 2015-re az óvilági kaland, még ha erre a csapatok mutatója alapján kevés is az esély.
