Két unalmas után egy izgalmasat kérnénk!
Ha a rájátszásban csoportrangadót rendeznek, az egyrészt azt jelenti, hogy az adott párosítást már harmadszor láthatjuk abban az idényben, ami viszonylag unalmas. Ezzel együtt abban is biztosak lehetünk, hogy az ilyen mérkőzések a playoff felfokozott hangulata mellett némi plusz pikantériával is bírnak, ez a fajta ellentét pedig kifejezetten izgalmas. Szóval igen, megint egy Steelers – Ravens meccs, és reméljük, hogy ezúttal jól fogunk szórakozni.
Azért írjuk, hogy ezúttal, mert az idei két összecsapásuk meglepően unalmasra sikerült. A felek első találkozása még a második héten zajlott le, amikor a Ravens 26-6 arányban győzni tudott egy borzasztóan színvonaltalan csütörtök esti rangadón. Arról a meccsről akkor azt írtuk, hogy „az eredmény alapján úgy tűnhet, hogy a védelmek domináltak a meccsen, de az igazság az, hogy mindkét defense gyenge volt, csakhogy a támadók még annál is rosszabbul játszottak”. Ehhez képest a kilencedik heti „visszavágó” a Steelers támadójátékáról szólt, hiszen Ben Roethlisberger ekkor zsinórban másodszor passzolt 6 TD-t, amivel a Pittsburgh 43-23-ra megnyerte a találkozót. Utóbbi meccs még emlékezetes volt Terrell Suggs sportszerűtlen szabálytalanságáról, Jacoby Jones 108 yardos kickoff return touchdownjáról, valamint egy vicces körülmények között megvalósított kétpontos kísérletről.
A lényeg tehát az, hogy ebben a szezonban még nem volt jó Ravens – Steelers, de most mindkét gárda az életéért küzd, így feszültségtől sem mentes, izgalmas meccset szeretnénk látni.
Jobbak a támadósorok, mint a védelmek
Alapjaiban fogja meghatározni a mérkőzés kimenetelét az, hogy Ben Roethlisberger és az offense milyen napot fog ki. A Steelers támadójátéka ugyanis szépen csöndben az egyik legproduktívabb lett, hiszen az alapszakaszban meccsenként szerzett yardok, valamint a passzolás tekintetében is a második lett az együttes a ligában. Az irányító élete legjobbját nyújtotta azzal, hogy 4952 yardot passzolt, ami Drew Brees-szel holtversenyben a legtöbb volt idén, de Big Ben 32 TD passza is egyéni csúcsbeállítás. Mondjuk nem elhanyagolható tényező ebben Antonio Brown, aki 1698 yarddal lett első a ligában, sőt Steelers játékosok között elsőként lépte át az 1500-as álomhatárt, míg 129 elkapása a második legtöbb az NFL történetében Marvin Harrison 2002-es 143-a után. Aztán olyan célpontjai voltak még Roethlisbergernek, mint a másodéves Markus Wheaton (644 yard, 2 TD), az újonc Martavis Bryant (549 yard, 8 TD), a nagy öreg Heath Miller (761 yard, 3 TD), hogy az elkapásokkal és futásokkal is brillírozó Le’Veon Bellről már ne is beszéljünk. Éppen ezért borzasztóan nagy érvágás a csapatnak, hogy a running back sérülés miatt nem tud majd pályára lépni, így a draftolatlan újonc Josh Harris, a harmadik körös rookie, Dri Archer, valamint a Clevelandből és Minnesotából idén már kirúgott, Pittsburgh-be frissen igazolt Ben Tate veheti át a helyét.
A Ravens védelmének szempontjából egyébként sokkal jobb lett volna, ha Brown dől ki a sorból és nem Bell, hiszen a Hollók passz elleni védekezése csak 23., míg a futás elleni a negyedik. Az év során a sérülések és a gyenge teljesítmények miatt összevissza cserélgetett secondary számára komoly gondot fog jelenteni az elkapók levédekezése, szóval különösen fontos szerep hárul majd a védőfalra, hogy minél nagyobb nyomást helyezzen Big Benre. Legfőképpen Terrell Suggs, Elvis Dumervil, valamint Pernell McPhee készítheti magát, és bár Haloti Ngata visszatérése inkább a futás elleni védekezés szempontjából fontos, de tőle is elvárható a jó teljesítmény.
Ha rátérünk a Baltimore támadójátékára, akkor két nagyon fontos elemet kell kiemelnünk. Először is ott van Justin Forsett, aki az elmúlt években csak a die hard Seahawks, Texans és Jaguars fanok előtt volt ismert, míg idén odavágott 1266 yardot és 8 TD-t, amit azóta is képtelenek vagyunk elhinni. Aztán ott van még a szintén az offseason során megszerzett Steve Smith, aki 35 évesen már öreg, a Panthers jogosan küldte el, és már csak a nagy szája miatt figyel rá bárki is. Aztán ez az öregember csak összeszedett 1065 yardot meg 6 touchdownt, és tulajdonképpen az Anquan Boldin távozása utáni űrt sikerült betöltenie. Nem is véletlen, hogy a tavalyi gyengélkedés után Joe Flacco is összeszedettebben játszott, és 3986 yardot, valamint 27 TD-t passzolt (mindkettő karrier csúcs).
A Pittsburgh védelmének is fel van tehát adva a lecke, főleg mivel a megszokottakhoz képest ez az egység is jóval gyengébben szerepelt idén. Troy Polamalu már azért lassul és egyre több szerelést hibáz el, James Harrison lelkesen érkezett vissza és voltak is kiváló meccsei, de azért rá építkezni már nem lehet. Közben az első körös Ryan Shazier leginkább sérült volt, a második körös Stephon Tuitt még semmit nem bizonyított, szóval az újoncok beépítése sem sikerült igazából. A legdurvább történet mégis Cortez Allené, akivel a szezon előtt szerződést hosszabbítottak, az év elején kezdőként számítottak rá, de olyan gyengén játszott, hogy leültették a padra, a szezon végén pedig már annyira bűnrossz volt, hogy inkább sérültlistára tette a csapat. Akire mondjuk panasz nem nagyon lehet, az Lawrence Timmons, a linebacker ugyanis újabb kiváló szezont tudott le, ami meg is hozta neki az első Pro Bowl tagságot.
Szerintünk Steelers siker lesz
Összességében tehát elmondható, hogy most nem a védelmek dominanciáját várjuk, hanem inkább a támadójáték villogását. A párharc alapvetően az alapszakaszban látottak alapján elég kiegyenlített, de a szakértők, valamint a fogadóirodák is inkább a Steelers sikerében hisznek. Őszintén szólva mi is ezen a véleményen vagyunk, és tippünk szerint Le’Veon Bell nélkül, de Antonio Brownnal is elég erős ez a csapat ahhoz, hogy melegyen a győzelem és a továbbjutás a Ravens ellen.
