Nyáron cikkeztünk róla, hogy két kiváló játékos, Antonio Gates és Martavis Bryant is 4 meccses eltiltást kapott. A Chargers tight endje tiltott teljesítményfokozók, míg a Steelers elkapója kábítószer miatt nézhette a szezon első negyedét a lelátóról, a kényszerszünet azonban hétfőn mindkettejük számára véget ért. Gates-t azonnal aktiválta is a csapata, Bryant azonban az első edzésen azonnal megsérült, így valószínűleg nem állhat Michael Vick rendelkezésére.
Mindez azért nagy probléma a Pittsburgh számára, mert egy másik fiatal célpont, Markus Wheaton is sérüléssel bajlódik, a Ravens ellen pedig kiderült, könnyen kiherélhető a pittsburghi passzjáték, ha a védők csak Antonio Brown leradírozásán ügyködnek. A sérült Ben Roethlisbergert helyettesítő Vick így kénytelen volt a Le’Veon Bellnek erőltetni a checkdown passzokat, és végül mindössze 124 yardig jutott egy olyan secondary ellen, amelyet Josh McCown éppen tegnap este passzolt szét. A Steelers oldalán ugyan nagyon fogadkoznak, hogy a teljes hét (legutóbb ugye csütörtök éjjel játszott a csapat) gyakorlás rengeteget lendített a beugró QB és a célpontok viszonyán, de biztos nem ártott volna, ha az eltiltása miatt az előszezonban a második sorral gyakorló, és így Vickkel valamivel összeszokottabb Bryant is ott van a bevethető játékosok között.
A túloldalon viszont a kihagyás ellenére sem gondolnánk, hogy gond lesz a Gates és Rivers közti kémiával. Az irányító és a tight end jó kapcsolata ugyanis már 2006 óta tart, a duó pedig azóta 74 touchdownt ünnepelhetett közösen. Akinek ez a szám esetleg nem tűnik soknak, annak eláruljuk, hogy ezalatt az időszak alatt mindössze két játékosnak van több 6-pontos elkapása: Larry Fitzgeraldnak (76) és Calvin Johnsonnak (75). A tight end visszatérése tehát hihetetlen nagy erősítés az amúgy eddig is rendkívül jól működő San Diego-i passzjátéknak.
Ami viszont nagyon nem működik jól San Diegóban, az a futás elleni védekezés. A csapat 126,6 yardot nyel be meccsenként, futásonként pedig 4,9 egységgel átlagolnak az ellenfelek. A forduló előtt a Chargers-nél mindössze 3 csapat volt rosszabb, ha az RB-k feltartóztatásáról volt szó, így a Steelers kiválósága, Le’Veon Bell – aki amúgy szintén eltiltással kezdte a szezont – alighanem jó estét zár majd. Ráadásul, ha ehhez még hozzávesszük, hogy Vick is szívesebben iramodik meg, mint hogy végignézze a zsebből az összes lehetséges célpontját, akkor azon sem lepődnénk meg, ha a vendégek esetleg 200 földön szerzett yard fölé kerülnének a mérkőzésen.
Azon viszont annál inkább, ha a Chargers tenné ugyanezt, ugyanis az újonc Melvin Gordon nevével fémjelzett futójáték idén nem igazán akar beindulni: a csapat átlagban mindössze 102 yardot szerez, ami a 20. támadóstatisztika a mezőnyben. Pedig a Steelers ellen lenne keresnivalója a kaliforniai alakulatnak, hiszen múlt héten Justin Forsett 150 yardjával alaposan rámutatott a védelem gyenge pontjaira. Szerintünk egyébként, ha valaki képes lesz a Chargers keretéből élni a kínálkozó eséllyel, az nem is Gordon, hanem sokkal inkább a „svájcibicska” szerepbe rendkívül jól beleszokott Danny Woodhead lehet, aki egyedüliként rendelkezik idén futott TD-vel a keretből, 144 földön szerzett yardja mellett pedig 203 elkapott egységet is jegyez.
Tipp:
Hacsak nem végződik döntetlenre a találkozó, akkor a két csapat közül az egyik bizony negatív mérleggel zárja majd az 5. fordulót, ez pedig nem túl jó ómen, főleg mivel mindkét fél divíziójában van még egy-egy veretlen gárda. Arról nem is beszélve, hogy az AFC erőviszonyait elnézve nem kizárt, hogy a Chargers és a Steelers is komoly versenyt fut majd a szabadkártyáért a szezon végén, egy egymás elleni győzelem pedig aranyat érhet. Nagy lesz tehát a tét, mi pedig éppen ezért szoros, küzdelmes találkozóra számítunk, amelyen az lesz a legnagyobb kérdés, hogy Rivers képes lesz-e idén már sokadszorra hátára venni a csapatot, és ellensúlyozni azt, hogy a Steelers szétfutja a hazaiakat. Szerintünk igen, vagyis hazai pályán győzni fog a San Diego.
