Az NFL egyre passzorientáltabb ligává válik. Ez a mára közhellyé silányult mondat nyert újabb bizonyítást a harmadik játékhéten, amikor a nézők 12 irányítót láthattak 300 passzolt yard fölé jutni, és összesen 19 támadójátékos (15 elkapó, 3 TE és 1 RB) lépte át a 100 elkapott yardos lélektani határt. Ráadásul az utóbb említett „100-as elitklub” tagjai közül kilencen nem csak a küszöbön toporogtak, hanem alaposan rárúgták az ajtót a defensive backekre, hiszen legalább 130 yardot kaptak el.
Közülük is kiemelkedik azonban a hét AFC-s játékosa, A.J. Green, aki 227 yardot és 2 TD-t termelt a Ravens elleni őrült meccsen, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Bengals megőrizze veretlenségét, és egyben a teljes enyészetbe taszítsa a Baltimore-t. Green egyébként hatalmas csatát vívott a pályán az ellenfél veterán elkapójával, Steve Smith-szel, aki 186 yardos, és szintén 2 touchdownos produkciójával bármelyik másik héten befutó lehetett volna az AFC támadója címre. Green azonban több yardig jutott, ugyanannyi TD-t kapott el és még nyertes csapat tagja is volt, így csak az volt a kérdés, hogy őt, vagy irányítóját, Andy Daltont jelöljük a címre. Végül azért döntöttünk az elkapó mellett, mert Daltonnak az elit produkciója (383 yard, 3 passzolt, 1 futott TD) mellett volt egy interception és egy fumble formájában eladott labdája is, míg Green a teljes mérkőzésen sallangmentes játékkal rukkolt elő. Aki nem hiszi, az olvassa el az alábbi John Harbaugh nyilatkozatot:
Ha már az elején bedobtuk rövid okfejtésünket a liga passzorientáltságáról, akkor a védőjátékosok méltatása előtt még gyorsan essen szó az NFC legjobb támadójáról. Már a hétfő esti rangadó előtt úgy voltunk a dologgal, hogy ha nem történik semmi a Packers és a Chiefs összecsapásán, akkor sem esünk kétségbe, hiszen például a két atlantai fegyvernek, a 164 yarddal és 2 TD-vel záró Julio Jones-nak, vagy a 141 futott yardig és 3 pontszerzésig jutó Devonta Freemannek is nyugodt lelkiismerettel adtuk volna oda a címet. Kedd hajnalban azonban jött Aaron Rodgers, és hanyag eleganciával összedobált 333 yardot és 5 TD-t a Chiefs ellen. Minket ezzel meggyőzött, a ProFootballFocus statisztikusait viszont nem, ugyanis negatív osztályzatot adtak a játékosnak, és mindössze a 17. irányítónak értékelték ebben a fordulóban. Az indoklás az volt, hogy rosszul mozgott a zsebben, és az elkapói oldották meg a nehéz feladatokat. Nem tudjuk, a Packer-fanatikusokon kívül ki akarja látni, hogy milyen, amikor Aaron Rodgers jól mozog a zsebben, és bravúros dobásokkal viszi előre csapatát...
Most pedig térjünk át a védőkre, és ha már a passzjátékot méltattuk idáig, akkor emlékezzünk meg két defensive backről, akik ezekben a zord időkben állták a sarat. A harmadik játékhéten ugyanis nem igazán voltak kirívó statisztikával rendelkező védők a ligában, ezért úgy döntöttünk, hogy két playmakert díjazunk. Az AFC-ből az elnyűhetetlen Charles Woodson lett a kiválasztott, akinek Browns ellen bemutatott teljesítményét – kiemelten a game winning interceptionjét – már a hét elején külön cikkben méltattuk. Woodson zsinórban 18. éve szed minden évben legalább egy interceptiont a profik között, amibe belegondolni is durva, és idén ismét bizonyítja, hogy még mindig nem túl öreg a játékhoz. Mi – bevalljuk őszintén – nem tartottuk túl jó ötletnek, amikor 2013-ban visszatért a Raiders-hez, mert úgy éreztük, hogy hamar el fogja venni a kedvét a játéktól a demotiváló közeg, azonban ha megnézzük, hogy milyen volt Oaklandben a karrierje elején, illetve hogy mutat most (videó alább), könnyen lehet, hogy tévedtünk.
Az NFC legjobb védője címet szintén egy 24-es számmal játszó defensive back szerezte meg: Josh Normant, a Carolina Panthers cornerbackjét díjaztuk. A fiatal védő neve lehet, hogy sokak számára ismeretlen, pedig a statisztikái alapján a 2015-ös szezon legjobb CB-jéről beszélünk. Norman idén már 2 interceptionnel (az egyiket vissza is hordta TD-re), 1 kiharcolt fumble-lel és 5 leütött passzal rendelkezik, az első két héten leradírozta Allen Robinsont és DeAndre Hopkinst a pályáról, a legutóbbi fordulóban, a Saints ellen pedig volt egy ilyen labdaszerzése:
This guy. pic.twitter.com/uV2xiK6WDi
— Carolina Panthers (@Panthers) 2015. szeptember 27.
Ez az interception már önmagában is gyönyörű, de ha még hozzávesszük, hogy ezzel a játékkal nyerte meg a Panthers a Saints elleni csoportrangadót, akkor szerintünk senkiben nem maradnak kétségek, miért őt választottuk a hét legjobb védőjének a Nemzeti Konferenciában.
