Nem kezdődött körömrágós izgalmakkal a meccs, ugyanis a csapatok gyakorlatilag végig puntolták az első negyedet. Az egyetlen igazán említést érdemlő játék egy remek 38 yardos Emmanuel Sanders elkapás volt, ami megalapozta a második játékrészre átcsúszó első pontszerzést. A TD egyébként Peyton Manning és Sanders kétyardos összjátékából született. Később egy szintén kétyardos passzal egyenlített a Chargers, itt Philip Rivers és Keenan Allen volt a főszereplő. 7-7 volt tehát az állás, amikor egy bírói hiba borzolta a kedélyeket.
A kickoffot követően ugyanis a visszahordó, Andre Caldwell elejtette a labdát, amire az egyik San Diego játékos vetődött rá, a játékvezetők pedig meg is ítélték a fumble-t. A kötelező visszanézés után viszont visszavonták a turnovert, pedig az ismétlések alapján tisztán látszott, amit a tévés szakértő is megerősített: Caldwell könyöke nem ért földet, a labda pedig már elindult, így az eredeti döntés, tehát a fumble volt a jogos. Így viszont ahelyett, hogy remek mezőnypozícióból a vezetésért támadhatott volna a Chargers, maradt a labda a Denvernél, a drive vége pedig egy újabb Manning – Sanders touchdownt érő összjáték lett.
Ki tudja, hogyan alakultak volna a dolgok, ha megkapja a labdát a San Diego, lehet, hogy akkor is simán nyert volna a Denver. Ezt már sosem tudjuk meg, sőt szerintünk egy ilyen apró hiba beleférhet a bíróktól is, csak nem így. A pályán ugyanis az a döntés született, hogy az eset fumble volt, amit csak akkor lehetne visszavonni, ha minden kétséget kizáróan tudják bizonyítani ennek ellenkezőjét. Na ez jelen esetben teljesen kizárt, ezért igazán felháborító ez a döntés. Persze utólagosan lehet mindenfélével magyarázkodni, de lássuk be, ez egy rossz ítélet volt.
A lényeg az, hogy a nagyszünetben így a Denver vezetett 14-7-re, majd a harmadik negyedben a harmadik Emmanuel Sanders TD-vel, és egy Juwan Thompson futott hatpontossal csak tovább nőtt a különbség, és el is dőlt a meccs. Ezt követően még Antonio Gates kozmetikázott az eredményen, majd a végső 15 percre fordulva újabb touchdownt futott Juwan Thompson, majd Gates is megszerezte második TD-elkapását, így alakult ki a 35-21-es Broncos siker.
Azért fogtuk ilyen rövidre a második félidő eseményeit, mert nagyjából ennyire volt izgalmas az egész. Igaz, hogy egy apró hibát kihasználva a Chargers pillanatok alatt vissza tudott volna jönni a meccsbe, de annyira kézben tartotta az eseményeket a Denver, hogy erre nem láttunk túl sok esélyt. Érdekesség ettől függetlenül azért még voltak.
Ronnie Hillman 109 futott yarddal, Sanders 120, míg Demaryius Thomas 105 elkapott yarddal végzett. Mindez azért érdekes, mert a Denver történetében most fordult elő először, hogy két százyardos elkapó- és egy százyardos futóteljesítmény legyen egy meccs során. A túloldalon Gates előtt emelünk ismét kalapot, aki amellett, hogy az újabb két TD-jével már kilenc hatpontosnál jár idén, még Lance Alworth 9584 yardos franchise rekordot jelentő csúcsát is megdöntötte ezzel az elkapással:
Ezen kívül érdemes még egy kicsit szót ejteni a két irányító mérgelődéséről. Manning a negyedik negyed végén, a two minute warningot követően heves kézmozdulatokkal intette csendre saját szurkolóit:
Legalábbis akkor azt gondoltuk, hogy a drukkerekre haragszik, de az irányító a sajtótájékoztatón elárulta, hogy igazából a kivetítő kezelőjére volt dühös, amiért hangos zenét játszott és táncoló játékosokat mutatott, feltüzelve ezzel a közönséget, amikor a Denver támadott. Ezen kívül Manning még hozzátette, hogy ilyenkor az ellenfél irányítóját sem szép dolog mutogatni az oldalvonal mellett, szóval nem ez volt a kivetítő kezelőjének legjobb estéje.
A Broncos irányítójáról egyébként még annyit, hogy a szokásossá vált „Omaha” kiáltások mellett ezúttal olyanokat is lehetett hallani tőle, mint „Romo”, vagy „Elway”, feltételezhetően Tony Romora és John Elwayre utalva ezzel.
És hogy Philip Rivers se maradjon ki a jóból, emlékezzünk meg róla is néhány életképpel a meccsről:
