Múlt héten hírt adtunk arról, hogy Morris Claiborne, miután megtudta, hogy kikerült a Cowboys kezdőjéből, egyszerűen lelépett a keddi pályabejárásról és csak a szerdai edzésre volt hajlandó visszatérni. Mi meg voltunk győződve arról, hogy ezek után a játékost legalább egy mérkőzésre eltiltja a csapat, mivel más edzők egy megbeszélésről történő 5-10- perces késés miatt is szoktak ilyen szigorú szankciókat alkalmazni. Ehhez képest Jason Garrett nem fegyelmezett, sőt már szerdán közölte a sajtóval, hogy a cornerback játszani fog.
Claiborne-nak azonban lehetősége sem nyílt arra, hogy megszokja a nickel corner szerepet, ugyanis a Saints elleni vasárnap esti rangadó első negyedében megsérült. Először mindenki elülső térdszalag szakadásra gyanakodott, és bár ez nem igazolódott be, az MRI eredménye sem sokkal biztatóbb. A játékosnak ugyanis a térdkalács alatti ín, vagyis a patella-ín szakadt el a lábában, ami ugyanúgy műtétet, majd hosszú rehabilitációt igényel, mint az először sejtett sérülés. Claiborne ezzel egész évre kidőlt, ami azt jelenti, hogy csatlakozik az orvosi szobát év eleje óta látogató Sean Lee-hez és DeMarcus Lawarence-hez.
Nem akarunk okoskodni, főleg nem utólag, de ha Garrett a megszokott szigorral sújtott volna le játékosára, talán nem történt meg volna ez az egész, és Claiborne a kezdőcsapatért egy minden játékos számára motiváló versenyhelyzetet teremtett volna a cornerek között. Ehhez képest most egy korábbi New England-i epizódszereplőnek, Sterling Moore-nak kell majd előlépnie a cserék közül, akiről mindent elmond, hogy négy éves karrierje 47 szereléséből 3-at a Saints ellen beugorva szerzett. Ha ez még nem lenne elég, Claiborne azért is szívhatja a fogát, mert év végén lejár újonc szerződése a csapattal, és ugyan még van egy opciós éve Dallasban, a nagy pénzt most szakíthatta volna le Jerry Jones-ról, ha végre képes lett volna úgy játszani, mint amire az érte beáldozott első és második körös draftpick predesztinálta.
