A Ravens kivágta Eugene Monroe-t

Baltimore-ban igencsak következetes a vezetőség. Azok után, hogy a drafton a gázmaszkban füvező Laremy Tunsil helyett inkább egy másik tackle-t, Ronnie Stanleyt választották az első körben, most a csapaton belül sem tűrték meg a kábítószerbarát hozzáállást. A gárda ugyanis néhány sikertelen trade-kísérletet követően tegnap éjjel útilaput kötött vak oldali tackle-je, Eugene Monroe lábára. Monroe május végén osztotta meg marihuána pártoló gondolatait az általunk sokra tartott Players Tribune blogon, ami finoman szólva sem nyerte el a Ravens vezetőségének tetszését. A csapat konkrétan elhatárolódott a falember kijelentéseitől, mire a játékos kiírta Twitterre, hogy ő bizony folytatja a harcát.

Monroe ugyanis nem csak egy egyszerű legalizációpárti élharcos a sok közül. Ő a marihuána orvosi felhasználása mellett kampányol az NFL-en belül, mert szerinte sokkal hatékonyabb és egészségesebb, mint azok a fájdalomcsillapítók, amikkel a csapatorvosok tömik őket, hogy el tudják viselni a mindennapi kínokat. Talán senkinek nem kell részletezni, hogy egy ilyen kijelentéssel a Ravens miért nem tudott azonosulni, amellett, hogy szerintünk az sem jó megoldás, ha a csapat és a liga vezetői a homokba dugják a fejüket, mit sem törődve a gyógyszereken élő játékosokkal.

Mindenesetre a Ravens végül nem az említett kijelentésekre hivatkozva vált meg a veterán támadófalembertől. A hivatalos verzió szerint Monroe túl sokat volt sérült (utóbbi két szezonjában 15 meccsre nem tudott beöltözni), és a drafton megérkezett a helyettese Ronnie Stanley személyében, így létszámfölöttivé vált. A probléma csak az, hogy a játékos januárban is ugyanannyira volt sérülékeny, mint most, az újonc Stanley pedig már lassan két hónapja a csapattal edz, így az ő megbízható teljesítménye sem lehetett nagy újdonság Marylandben. Persze 10 000 kilométeres távolságból nem biztos, hogy nekünk kellene kétségbe vonni a Ravens szavahihetőségét, de miután megtették ezt az amerikai szakírók is, talán nem gond, ha mi sem vagyunk hajlandóak benyalni az indoklást.

A szakírók egyébként már napok óta tényként kezelték Monroe kivágását, mivel sok pletykát hallottak sikertelen trade-tárgyalásokról. Állítólag a Giants érdeklődött a falember után a legkomolyabban, de végül nem született megegyezés. Ebben alighanem a játékos keresete is közrejátszhatott, hiszen a Ravens korábban nem sajnálta a pénzt a vak oldali tackle-jétől. Monroe 2014-ben 5 éves, 37,5 millió dolláros szerződést írt alá Baltimore-ban, amiből 2 idény alatt csak 18 milliót sikerült lepörgetni, további közel 20 millió dollár az új csapat költségvetését terhelte volna meg. Így viszont, hogy kivágták, a Baltimore 4,3 milliót felszabadított az idei fizetési sapkából, ugyanakkor 4,4 millió halott pénzt is generált magának. Monroe így most karrierje során először szabadügynök lett, ami új élmény lehet neki. 2013-ban ugyanis nem eligazolt, hanem trade útján került Jaguarstól a Ravenshez, ahol – mint említettük – hamar hosszabbítottak vele. Nem gondolnánk azonban, hogy az FA-státusz sokáig lesz majd ott a neve mellett, hiszen egy remek játékosról beszélünk, aki ha egészséges, elit teljesítményre képes. Nem véletlen, hogy Adam Schefter szerint a Giants mellett a Chargers és a Seahawks is érdeklődik iránta.

És ha már cikkünkkel Baltimore-ban jártunk, jöjjön egy rövid helyzetjelentés a sérülésektől szabdalt támadósorról is. A Ravens ugyanis tavaly úgy fejezte be a szezont, hogy a franchise irányító Joe Flacco mellett a két kezdőnek szánt elkapó, Steve Smith és az újonc Breshad Perriman, valamint a depth chart első két helyét elfoglaló Justin Forsett – Lorenzo Taliaferro futótandem is sérültlistára került.

Nos, ami jó hír, hogy Forsett már teljesen egészséges, és együtt edz a csapattal. Taliferro rosterhelye – éppen a sérülékenysége miatt – viszont a pletykák szerint komoly veszélyben lehet Marylandben, hiszen például Javorius Allen remekül pótolta őt a tavalyi szezonban. Ami az elkapókat illeti, Steve Smith továbbra is állítja, erre az idényre még visszatér, azt viszont nem tudja megmondani, erre mikor kerülhet sor. Az Achillesz-ín sérülésből lábadozó játékos már 37 éves, lassabban regenerálódik a szervezete, így azon se lepődjünk meg, ha esetleg nem lesz ott a szezonnyitón.

Szintén kérdéses Breshad Perriman szereplése, aki halálra rémisztette a Ravens vezetőségét. A fiatal WR tavaly első körös pick volt, sokat vártak tőle, de az edzőtábor nyitónapján térdsérülést szenvedett, és az egész újoncévét kihagyta. Most az önkéntes tréningek utolsó napján kezdte el fájlalni a lábát, és először azt a hírt kapta a csapatorvosoktól, hogy ezúttal a másik lábában sikerült elszakítani a térdszalagját. Szerencsére azonban egy kedden elvégzett feltáró beavatkozás során kiderült, hogy a baj mégsem olyan komoly: a szakadás csak részleges, és megfelelő kezeléssel magától is meggyógyulhat, műtét nélkül. Arról, hogy mikor állhat újra edzésbe, még nincs hír, lehet, hogy nem is lesz majd bevethető a szezon első heteiben, de Baltimore-ban már annak is örülnek, hogy nem kellett őt ismét sérültlistára tenni.

Végezetül pedig ejtsünk szót Joe Flacco-ról, aki az NFL kezdőnek szánt irányítói közül egyedüliként nem tudott még együtt edzeni a csapatával. A Hollóknál így Ryan Mallett mozgatta a támadósort, amelyben azért így képviseltette magát a Flacco család. Joe öccse, Mike ugyanis tight endként próbálta ki magát a Hollóknál, mérsékelt sikerrel. Ami viszont a Super Bowl győztes bátyót illeti, a QB már képes futni, de edzésmunkát még nem végezhet. John Harbaugh szerint legkorábban a júliusban kezdődő táborozásra kerülhet bevethető állapotba, de figyelembe véve, hogy a legutóbb még járógépben látták őt álldogálni a pálya szélén, erre azért nem vennénk mérget.

A Ravens támadósora tehát jelenleg nincs sokkal jobb állapotban, mint a tavalyi szezon végeztével, de a szurkolók bíznak abban, hogy annyi szerencsétlenséget, mint amennyi a marylandi franchise-t 2015-ben érte, már csak valami jó követhet.