Bizakodhat az Eagles?

Semmi sem tartja nagyobb lázban jelenleg az NFL világát, mint Carson Wentz bemutatkozása az NFL-ben. Az újonc irányító ugyanis több mint bíztató játékkal és 2-0-s mutatóval kezdte meg profi karrierjét Philadelphiában, úgy, hogy az előszezonban egy bordarepedés miatt csak egy meccsen kapott szerepet, és mindössze 7 nappal a szezonkezdet előtt tudta meg, hogy ő lesz az első számú QB az Eagles csapatában. A szakértők azonnal lehidaltak attól, hogy Wentz milyen éretten mozog a pályán, hív át játékokat, lát meg blitzeket és persze azt sem győzik hangsúlyozni, hogy a rá irányuló reflektorfényt milyen szerényen és higgadtan képes kezelni. Nem úgy, mint az említett szakértők vagy éppen a szurkolók...

Philadelphiában ugyanis a legtöbben már azon gondolkodnak, melyik szárnyát kell majd kibővíteni a Novacare Complexnek, hogy beférjen a sok Lombardi trófea, amit az újonc szállít majd nekik. Ezzel szemben a szkeptikusok próbálják túlüvölteni őket azzal az egyébként nyomós érvvel, hogy a Browns és a Bears is a liga legrosszabb csapatai közé tartozik, így még nagyon korai lelkesedni. Nos, bármelyik álláspont is legyen közelebb az igazsághoz, illetve kedves olvasóink meggyőződéséhez, a FOX összeszedett 13 statisztikai érdekességet, amelyek segítenek abban, hogy helyén tudjuk kezelni a bíztató szezonrajtot. Íme:

1. Wentz az első újonc irányító az NFL történetében, aki két győzelemmel és eladott labdák nélkül kezdte meg karrierjét a ligában.

2. Az elmúlt öt évben ez a harmadik alkalom, hogy 2-0-val kezdett az Eagles, de a korábbi két szezonban a bíztató kezdés ellenére sem érték el a rájátszást. 2012-ben például 2-12-es mérleget produkáltak a hátralévő fordulókban, Andy Reidet menesztették is az idény végeztével.

3. Wentz mindössze a második irányító az elmúlt 50 évben, aki 2-0-vel rajtol úgy, hogy mindkét meccsén volt legalább 30 passzkísérlete. Alaposan lehűti a kedélyeket azonban, ha elmondjuk, hogy a másik QB Rex Grossmann volt... Az viszont beszédes, hogy az említett fél évszázadban mindössze 31 olyan újonc volt, aki az első VAGY a második héten elérte a 30 passzkísérletet. Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy maga passzkísérlet a sikeres passzok aránya nélkül nem sokat árul el egy játékos teljesítményről, legfeljebb az edzők által belé fektetett bizalomról. Azt pedig, hogy Wentzben bízik a vezetőség, már az érte adott draftpickek mennyiségéből és értékéből, illetve Sam Bradford utolsó pillanatos eltrade-eléséből is sejtettük...

4. Az Eagles +34-gyel vezeti a ligát a pontkülönbség tekintetében (a második helyen a Cardinals áll +31-gyel). A Super Bowl érában még egyetlen újonc irányító csapata sem állt egyedül a pontkülönbség lista élén a szezon végeztével.

5. Az Eagles mindkét meccsét legalább 2 TD különbséggel nyerte. 2003 óta 13 csapatnak sikerült ez a bravúr, és mindannyian elérték a playoffot. A Sasok utoljára 1980-ban kezdtek ilyen bíztatóan, akkor Super Bowlt játszottak (de vesztettek).

6. Az Eagles 15 harmadik kísérletéből csak 3 volt sikeres, viszont mind a három 4. downos szituációjukat megoldották. Ez az első olyan győzelem a franchise történetében, amikor legalább háromszor mentek neki sikeresen egy 4. downnak. Azt szintén mi tesszük hozzá, hogy a csapatnak a Browns ellen is volt egy igencsak bevállalós 4. kísérlete, és azt is megoldották, így még 100%-kosak a szezonban, egyedüliként azok közül, akik legalább háromszor próbálkoztak.

7.  A North Dakota State-ről érkező újonc egyetlen fontos irányító kategóriában sincs jelenleg a top10-ben, holott egyike azon 7 QB-nak, aki két kezdő meccs után még nem adta el a labdát (mondjuk akkor ebben az egy, igencsak fontos kategóriában mégiscsak top10-es... – a szerk.). Az irányítómutatója viszont „csak” 94,1, amivel holtversenyben áll Andrew Luckkal a 16. helyen, vagyis megbújik a középmezőnyben.

8. Irányítók, a teljesség igénye nélkül, akiknek jobb irányítómutatójuk volt az újoncévük első két meccse után, mint Wentznek (azt a FOX is belátja, hogy a QB Rating nem mond el mindent egy irányító teljesítményéről, de azért igencsak beszédes statisztikai adat): Rob Johnson, Marcus Mariota, Case Keenum, Robert Griffin III, Shaun Hill, Andy Dalton, Brian Griese, Thad Lewis, Marc Bulger, E.J. Manuel. Matt McGloinnak, a Raiders újoncának volt hasonló statja, mint Wentznek. Mi azért itt megjegyeznénk, hogy Wentz mutatóját leginkább a passzok rövidsége és a sikeres passzok száma húzza le, ami betudható annak is, hogy az Eagles elkapói, futói és tight endjei az első két mérkőzésen, alsó hangon is 8 nagyon csúnya elejtett passzt mutattak be. A Bears ellen például Jordan Matthews egy 35 yardos TD-passzt, míg Nelson Agholor egy 43 yardos szivárványt droppolt. Például ilyen apróságok miatt nem mond el mindent a QB rating, ahogy a szerző, Chris Chase is említette.

9. Wentz passzainak 60%-a volt sikeres, 468 yardnál és 3 TD-nél tart, a passzonkénti yardátlaga 6,6, az irányítómutatója pedig 94,1. Marcus Mariota tavaly 65%-os pontosság mellett 466 yardot és 6 touchdownt passzolt az első két mérkőzésén, 9 yardos átlaggal, 132,4 ratinggel. Mariota neve ezek után szóba sem került az év újonca választásnál, hiszen a bíztató kezdés ellenére csak 3 győzelmet szerzett 9 vereség mellett (ő mondjuk már karrierje második meccsét is elbukta – a szerk.).

10. Jason Campbellnek több TD-passza volt az első két meccs után. Patrick Ramsey 100-zal több yardot passzolt. E.J. Manuelnek több sikeres átadása volt kevesebb kísérletből. Jim Druckenmiller, Danny Kannell, Shaun King, Jon Kitna és Ryan Leaf is két győzelemmel kezdett, miközben Drew Brees és Cam Newton két vereséggel.

11. Ha már szóba került Leaf, az irányító azok után, hogy két olyan csapatot is legyőzött karrierje első két mérkőzésén, akik aztán nem végeztek negatív mutatóval az idény végén, rögtön komoly hype-ot generált maga körül. Egyesek már azt is megkérdezték, nem hibázott-e a Colts, amely 1/1-re Peyton Manninget vitte el, aki viszont 0-2-vel és 6 interceptionnel nyitott. Aztán Leaf a harmadik meccsén összehozott egy ilyen lőlapot: 1/15, 4 yard, 2 interception, 0,0-s irányítómutató, és már csak két mérkőzést nyert karrierje során.

12. Wentz Vikingshoz eltrade-elt elődje, Sam Bradford sokkal jobb számokat produkált karrierje első minnesotai meccsén, mint Wentz a Browns vagy a Bears ellen (például 121,1-es irányítómutató a már említett 94.1.es átlagához képest). Itt a cikk szerzője, Chris Chase is érzi, hogy egy kicsit durva volt az összehasonlítás, szóval megjegyzi, hogy talán túlzás egy veteránt összevetni egy újonccal, de azért merte megtenni, mert Bradford mégiscsak Bradford volt 6 évig, a Packers ellen pedig mint ha újjászületett volna.

13. Chase végül arra akart kilyukadni, hogy nagyon korai még pajzsra emelni az irányítót. Nem akarja azt állítani, hogy Wentz egy Ryan Leaf 2.0, de szerinte legalább a második szezon közepéig érdemes lenne várni, hogy tényleg elkezdhessünk ítéletet mondani a srác felett. Mint megjegyzi, Wentz idáig remek és még az is lehet, hogy így is folytatja, de a legfontosabb statisztika jelenleg, hogy a Browns 3-20-as, míg a Bears 6-17-es mutatóval bír az utóbbi 23 mérkőzésén, ráadásul a Macik zsinórban hatszor veszítettek otthon.

***

Mi mindehhez csak annyi kiegészítést tennénk, hogy valóban kicsit nagyobb a felhajtás a játékos körül, mint ami egy átlagos, statisztikákat olykor átforgató szurkoló számára indokolt lehet. Dak Prescott például méltatlanul kevés figyelmet kap, pedig egyáltalán nem végzi rosszul a dolgát Dallasban (nem is beszélve a mindössze egy évvel tapasztaltabb Garoppolóról), és az is lehet, hogy az eddig egy percre sem látott Jared Goff-Paxton Lynch duóból (akik szintén az első körben keltek el) mindketten többre viszik majd Wentznél. A szakértők azonban alighanem azért szerelmesedtek bele a játékosba, mert a másodosztályú egyetemről érkező, előszezonban alig játszó QB eddigi összes mozdulatából süt a profi hozzáállás és az érettség. A Bears ellen két no-huddle támadást is vezetett, mindkettő pontokkal zárult. A hétfő esti rangadón ráadásul rengeteg olyan alkalom volt, amikor empty backfielddel (futó nélkül) támadott az Eagles, vagyis az ellenfél biztos lehetett benne, hogy passzjáték jön, mégis sikerült haladnia a Sasoknak. Doug Pederson vezetőedző sok motiont, shiftet alkalmaz és engedi is az áthívásokat az újoncnak, így Wentz tényleg bemutathatta két találkozón a repertoárja nagy részét. Nem véletlen, hogy az irányító-gurunak tartott Jon Gruden is olyan udvarlást csapott az MNF alatt az ESPN szakkommentátoraként, hogy arról még mém is született.

Összességében meglehet, hogy éppen egy olyan korszakos tehetség bimbózását látjuk, mint amilyen Peyton Manning vagy Tom Brady volt. Abban azonban maximálisan egyet kell értenünk a FOX szerzőjével, hogy még nagyon korai a körülrajongás és a picket átengedő Browns, illetve a Goffot választó Rams döntésének kérdőre vonása is. Nem csak azért, mert Wentzből még alig láttunk valamit, Goffból pedig semmit, hanem azért mert senki sem érkezik készen az NFL-be.

Wentz sikeres bemutatkozása nagyban köszönhető annak, hogy játékosként ugyan nem túl sikeres, ámde kétségtelenül tapasztalt ex-irányítók veszik körül, akik régóta foglalkoznak a poszton játszókkal. Doug Pederson vezetőedző és Frank Reich támadókoordinátor is több mint egy évtizedig dolgoztak olyanok mögött játékosként, mint Brett Favre, Dan Marino vagy Jim Kelly, aztán edzőként további évtizedeket töltöttek irányítók nevelésével, akárcsak az irányítóedző, John DeFilippo. Ilyen QB-specifikus környezet kevés újoncnak adatik meg, ez is magyarázatot jelenthet arra, hogy miért tűnik Wentz már most felkészültebbnek, mint az elmúlt évek újoncai közül sokan. Persze ezt a tudást csak megfelelő hozzáállással és alázattal szívhatja magába az ember, de kérdés, hogy ezek a tulajdonságok akkor is megmaradnak-e, ha jönnek a kudarcok – amelyeket Philadephiában még nehezebb megélni, mint bárhol máshol – vagy, ami talán még veszélyesebb, a további, egyre nagyobb sikerek. Ha Wentz ezeket a buktatókat is sikerrel tudja venni, akkor valóban elkezdhet bizakodni az Eagles...