Rob Gronkowski és Earl Thomas kölcsönös tisztelettel beszélnek egymásról.
A Seahawks és a Patriots igazán remek vasárnap esti rangadót játszott egymással, számos izgalmas pillanattal és sok-sok fordulattal, az NFL túlszabályozása miatt számunkra mégis Earl Thomas és Rob Gronkowski ütközése volt a legemlékezetesebb momentum arról a találkozóról. A Seahawks kiváló safetyje komoly ütést vitt be a Patriots kiváló tight endjének, tette mindezt tökéletesen szabályosan, és bár jó dolog a nagy futásokat, látványos elkapásokat, vagy éppen óriási meneküléseket és passzjátékokat látni, az amerikai foci igazi ízét mégis az ilyen ütközések adják. Nézzük is meg gyorsan még egyszer, hátha valaki már elfelejtette:
austink: Gronkowski takes a HIT! #BreathKnockedOut #ShakinUp #HardHit #S… NBC Sunday Night … https://t.co/d8P3IXgDiw pic.twitter.com/LV9L4Zp6YE
— FanSportsClips (@FanSportsClips) 2016. november 14.
A játék nyilvánvalóan szomorú utóélete, hogy Gronk megsérült az ütközéstől, és bár szerencsére közel sem akkora a baj, mint amit az első híradások kilátásba helyeztek, mégis rossz szájízt hagyhatott volna a sérülés az egyébként csodás playt követően. Gronkowski és Thomas azonban nem kezdett vagdalkozásba az eset után, sőt kölcsönös tiszteletről téve tanúbizonyságot, igazi sportemberként üzentek egymásnak.
Gronk kezdte a sort, amikor vasárnap így beszélt az ütközésről: „Egyértelműen hatalmas ütés volt, valószínűleg a legnagyobb, amit karrierem során átéltem. Egy igazán gyors és jó játékostól kaptam, aki olyan, mint egy rakéta. Tiszta, jó ütés volt, nincs vele semmi gondom.”
Thomas a tight end sérülésének hírére Twitteren reagált: „Minden tiszteletem Gronké, az egyik legjobb játékos, akivel szemben védekeztem. Remélem, minél előbb viszontláthatjuk őt a pályán.”
Gronkowski válasza sem váratott magára sokáig: „A tisztelet kölcsönös, rendesen lenyomtál abban a playben. Egy daráló volt, igazi ütközést mutattál a szurkolóknak.”
Bár ilyen esetekben nyilván azonnal a fülünkben cseng Mr. Wolf klasszikusa, de komolyra fordítva a szót, ez a hozzáállás az, amiért különösen tisztelni tudunk játékosokat.

