Az ohiói Cantonban újabb hét játékos kapta meg fejszobrát és a mindenki által tisztelt krémszínű zakót. Idén Derrick Brooks, Claude Humphrey, Aeneas Williams, Walter Jones, Ray Guy, Andre Reed és Michael Strahan került be az NFL dicsőségcsarnokába, vagyis a Hall of Fame-be. Az este során szinte mindenki túlhaladta a 30 perces időlimitet, amelyet a játékosok köszönőbeszédeire kiszabtak, de ezzel senkinek sem volt problémája, hiszen ahogy Andre Reed fogalmazott, „Ugyan hol lenne az ember szívesebben, mint most itt?”
Elsőként Derrick Brooks léphetett a színpadra, aki a Tampa Bay Buccaneers legendás linebackere volt 1995 és 2008 között. 14 éves karrierje során soha egyetlen meccset sem hagyott ki, 11 alkalommal választották Pro Bowl-ba és hatszor All Pro-nak. 2002-ben karrierje megkoronázásaként Super Bowlt nyert, abban az évben ő lett a szezon legjobb védője is. Az NFL történetének egyik legjobb védelmében volt ő a motor, aki a pályán kívül is példamutató életet élt: alapítványi tevékenységért 2000-ben megkapta a Walter Payton Év Embere díjat. Hogy mekkora alakja volt ő a Buccaneers történetének jól jelzi, hogy idén lehetett őt először jelölni a Hall of Fame-be, és azonnal felvételt is nyert.
Brooks után a defensive end Claude Humphrey következett, aki 30 évet várt a mai beiktatásra, ezért előre közölte, nem fog sietni a beszédével. Legjobb éveit az Atlanta Falcons-ban teljesítette, ahol 10 szezonjából hat Pro Bowlt, öt All Pro jelölést ért. 1968 és 1981 között volt aktív játékos, de az 1975-ös idényt ki kellett hagynia egy olyan súlyos sérülés miatt, amiről sokan azt hitték, a karrierjébe kerül. Humphrey azonban visszatért, és miután még három szezont remekelt a Falcons-ban, az Eagles-nél is eltöltött 3 évet és Super Bowl-ba is vezette a csapatot. Bár hivatalos statisztikákat az ő idejében még nem jegyeztek, utólag az NFL hitelesítette, hogy 13 éves karrierje során 122 sacket jegyzett.
Nem akármilyen karrier Aeneas Williamsszé sem, aki 1 év egyetemi foci után váltott magának jegyet az Arizona Cardinals-ba, amely akkor még a Phoenix Cardinals nevet viselte. A cornerback és safety pozícióban is maradandót alkotó Williams 1991 és 2004 között volt aktív, 8 alkalommal választották Pro Bowlba és 4-szer volt All Pro. 2001-ben a Cardinals eltrade-elte, új csapatában, a Rams-ben pedig már free safety-ként számítottak rá. Ő azonban nem esett kétségbe, Super Bowl-ba vezette a Kosokat (kikaptak a Patstől), és 7 Cb-ként elért Pro Bowl után safety-ként is meghívást nyert az NFL All-star gálájára.
Williams után Walter Jones fogadhatta a közönség tapsát. A Seahawks offensive tackle-je Brooks-hoz hasonlóan csak egy csapatban játszott, és 13 szezon alatt minden mérkőzésen kezdő volt. Egészen hihetetlen, de az 1997 és 2008 között aktív játékos karrierje során mindössze 9 holding büntetést szedett be és 23 sacket engedélyezett. Nem csoda, hogy 9 alkalommal választották Pro Bowl-ba és hatszor All Pro-nak. A Super Bowl győzelem azonban neki sem jött össze, 2005-ben ugyanis kikaptak a Steelers-től. Jones idén volt először iktatható, azonnal megkapta a fejszobrát.
Jones után azonban egy még egyedülállóbb figura következett, Ray Guy, aki a Hall of Fame első igazi puntere. Korábban már 19 punter poszton is(!) szerepeltetett legendát avattak már fel Cantonban, azonban Guy az első, aki csak ezen a poszton játszott. 2000 óta a legjobb egyetemi punternek járó díj is az ő nevét viseli, pedig főiskolásként még safety volt, ráadásul nem is rossz, és ha nem a focit választja, valószínűleg sikeres NBA vagy MLB játékos vált volna belőle. Guy 1973 és 1986 között volt a Raiders játékosa, nem szerepelt más csapatban, viszont a Fosztogatókkal 3 Super Bowlt is nyert. 7-szer volt ott a Pro Bowlon és hat alkalommal jelölték All Pro-nak. Guy elmondta, nagyon sokat kellett várnia erre a napra, de örül, mert most már a Hall of Fame-nek teljes csapata van, hiszen egy punter is tagja lett a feledhetetlen brigádnak.
Guy után Andre Reed lépett a közönség elé, aki az est legmeghatóbb beszédét mondta el. A Bills kiváló elkapója jelentős időt szentelt annak, hogy köszönetet mondjon irányítójának, Jim Kellynek. „12 plusz 83 mindig hatot ér” – mondta Reed, utalva arra, hogy ha Kelly felé passzolt, szinte borítékolható volt a TD. Az alábbi linken megtekinthetőek a beszéd legszebb jelenetei, amelynek végén Jim Kelly még egy utolsó passzt is dobott kedvenc célpontjának. Andre Reed 15 szezonon keresztül szolgálta a Bills-t, egy utolsó évre pedig Washington is megcsodálhatta a legendás WR-t. 7-szer választották Pro Bowl-ba, és bár 1990 és 1993 között zsinórban négy évig játszhatott Super Bowlt, soha nem lett bajnok. Talán a Hall of Fame tagság egy kicsit enyhít a négy vereség okozta csalódottságán.
Utolsóként Michael Strahant avatták, aki visszavonulása után televíziós műsorvezetőként helyezkedett el, így a tőle várható profizmussal mondta el beszédét. Fejszobrának leleplezése előtt már mindenkit majd szétvetett a kíváncsiság, hiszen csak remélni lehetett, hogy Strahan védjegye, az első két foga között látható „5 perc szünet” látszani fog az alkotáson. Szerencsére a Hall of Fame szobrásza pajkos mosollyal formázta meg Strahant, így kivillannak világhíres fogai. A Giants kiváló defensive endjére azonban nem csak ezért érdemes emlékezni. A mai napig ő érte el a legtöbb sacket egy szezonon belül (22,5), hétszeres Pro Bowler és négyszeres All Pro. 2001-ben az év védőjének is megválasztották, 1997 és 2005 között pedig hat kétjegyű sackszámos szezont is produkált. Élete utolsó meccsén Super Bowlt nyert: 2007-ben két szereléssel, egy sackkel és egy leütött passzal vette ki a részét az odáig veretlen New England Patriots legyőzéséből. Természetesen Strahan is most volt először iktatható, és azonnal be is választották a halhatatlanok közé.
Bár az est Strahan beszédével véget ért, a Hall of Fame ünnepélyből még hátra van a Hall of Fame mérkőzés, amelyen a Giants és Bills csap össze Cantonban. Az előszezon rajtjának is számító találkozó magyar idő szerint hétfőn hajnali 2-től kezdődik, ezzel pedig végre véget ér a fél éves foci-böjt!
A képek az NFL.com-ról származnak.
