Pedig a Bills@Seahawks a botrány nélkül is eseménydús mérkőzés lett volna.

Amerikában erre az évre drasztikusan visszaestek az országosan közvetített NFL-meccsek nézettségi adatai, amit a szakértők a rossz, minden izgalmat nélkülöző párosítások (és még számos egyéb észrevétel mellett) többek között azzal indokoltak, hogy a nézőknek elegük van a bírók szubjektív ítéleteiből, a követhetetlen szabályalkalmazásokból és úgy egyáltalán a zebrákból. Nos, egyelőre nem tudjuk, mennyien nézték az idei MNF-kínálathoz képest egészen izgalmasnak ígérkező Seahawks@Bills meccset, de az biztos, hogy a találkozó megint nem volt jó reklám a ligának. De ne rohanjuk ennyire előre...

Már csak azért se, mert amúgy amikor éppen a futball volt a fókuszban, kifejezetten szórakoztató volt a mérkőzés. Jimmy Graham például Seahawksos karrierje legnagyobb meccsét játszotta, és 2 fantasztikus egykezes TD-elkapást is jegyzett.

Aztán ott volt Tyrod Taylor, aki tudása legjavát nyújtva igyekezett mozgatni a használható elkapókban amúgy nem bővelkedő Bills támadósort. Nem rajta ment el a meccs, de nem jött jól a csapatnak, hogy a második félidő elején nem értette meg magát Robert Woodsszal és dobott egy csúnya interceptiont (ez volt a Buffalo első labdavesztése idén idegenben). A passzt amúgy az este főszereplője, Richard Sherman halászta le, aki nem volt rest bemutatni, hogy nem csak visszahordóként remek, de farkasszemet nézni is kiválóan tud. Rex Ryan annyira nem értékelte a dolgot, de miután a bírók még jobban felhúzták, Sherman magánakcióját a meccs után mindössze annyival kommentálta, hogy a cornerbacket túl jó játékosnak tartja ahhoz, hogy ekkora gyökér legyen.

A meccs végén egyébként Sherman bizonyította is a játékintelligenciáját, amikor a találkozót eldöntő passzjáték közben élt a szabálykönyv adta lehetőségekkel, és eltüntetett egy elkapót az endzone-ban. A Twitter persze felrobbant az eset kapcsán:

A nagy felháborodást végül Sherman hűtötte le szintén Twitteren, aki felhívta a figyelmet egy kevéssé ismert szabályra: ha az irányító kilép a zsebből, már nem tiltja semmi, hogy az elkapót megblokkolja, ő pedig így is tett, ahogy az alábbi videón is látható (Sherman csak szóban hivatkozott a szabálykönyvre, ezért linkeljük a videót):

Hihetetlenül okos döntés volt, ezért is kár, hogy volt egy másik Sherman megmozdulás, amiről sokkal többet fogunk beszélni, leginkább a bírók ámokfutásának köszönhetően.

Az első félidő végén jártunk, amikor a Seahawks 28-17-re vezetett. A Bills az utolsó percben még megpróbált legalább mezőnygól távolságba jutni, hogy 1 labdabirtoklásnyi különbséggel mehessenek pihenni, és néhány jó játéknak köszönhetően el is érték a 35 yardos vonalat. 3 másodperccel a játékrész vége előtt 53 yardról jöhetett tehát Dan Carpenter, aki ugyan idén egy kísérletet sem rúgott be 47 yardnál távolabbról, de más lehetősége nem nagyon maradt Rex Ryannek. El is indult a snap, Richard Sherman azonban lesen volt, így azonnal repült a sárga zászló. Ilyenkor a játék a szabályok szerint folytatódhat, („szabad játék” van, ahogy a hazai közvetítésben mondani szokás), Sherman pedig nem is állt meg, hanem nekiszállt a rúgónak.

Teljesen nyilvánvaló volt a roughing the kicker büntetés, ami 15 yardot ért volna, és mivel szabálytalansággal nem érhet véget félidő, újra próbálkozhatott volna Carpenter, mégpedig jóval közelebbről. Csakhogy a zebrák valami érthetetlen okból csak az offside büntetést fújták be, Carpentert pedig a pályán ápolni kellett. Ilyenkor viszont az ápolt játékosnak el kell hagynia a játékteret a szabályok szerint, hacsak a csapat nem használ fel egy időkérést. A Billsnek ilyen már nem volt, így úgy tűnt, az utolsó játék egy térdelés lesz, vagy esetleg a punter próbálkozik majd 49 yardról. Csakhogy a teljesen megzavarodott játékvezetői gárda feje, Walt Anderson elkezdte a mikrofonba üvölteni, hogy a félidő még nem ért véget, mert másodpercek maradtak az órán. Ez volt a második téves ítélet zsinórban, hiszen az óra amúgy lefutott.

Így hát a Bills gyorsan felment spike-olni egyet, majd 1 másodperccel a félidő előtt, álló óránál ismét felküldték Carpentert, aki kicsit húzta a lábát, de tudott rúgni. Ezt be is bizonyította, ugyanis 49 yardról simán bevágta a mezőnygólt, csakhogy újra repült a sárga zászló. Ezúttal viszont a Billst büntették a zebrák delay of game-re, vagyis időhúzásra hivatkozva, mivel a játékóra lepörgött. A probléma csak az, hogy az órának abban a pillanatban kellett volna elindulnia, amikor a bíró letette a labdát. Ezzel szemben a disznóbőr elhelyezéséért felelős játékvezető még bőven a falak között szambázott, amikor lejárt az óra:

Rex Ryan ekkor már gyakorlatilag tajtékzott, de az 5 yardos büntetést csak nem vonták vissza, így jöhetett a harmadik mezőnygól kísérlet, ami viszont mellészállt.

A félidőre tehát 28-17-tel vonultak el a felek, és bár a Bills felszívta magát a folytatásra, fordítani vagy egyenlíteni nem sikerült. A Seahawks ugyanis 31-25-re nyert, ami még fájóbbá teszi a vendégeket 3 ponttól megfosztó, félidő előtti fiaskót, hiszen a Buffalo az utolsó másodpercekre eljutott a Seattle vörös zónájába, azonban a 6 pontos differencia miatt kénytelen volt TD-re menni. Természetesen lehetséges, hogy minden másképp alakul, ha a szünetben csak 8 pont a különbség a csapatok között, és valószínűleg a hajrában sem így védekezik a hazai csapat, ha tudja, hogy 3 pont is elég az ellenfélnek, de az sem elvitatható, hogy Seattle-ben a zebrák ténykedése döntően befolyásolta a mérkőzést. Megint.

 

Tetszett a cikk?
Ossza meg ismerőseivel