Atlanta Falcons @ Baltimore Ravens
Joe Flacco és Matt Ryan személyében két 2008-as elsőkörös draftpick csatázik majd egymással Baltimore-ban, ahol nagy légicsata várható. Találkozik ugyanis a liga 27. (Ravens) és 29. (Falcons) passzvédekezése, miközben olyan sztárelkapók lesznek a pályán, mint Steve Smith vagy a téli álmából csak a hatodik héten ébredő Torrey Smith, illetve a másik oldalon Julio Jones és Roddy White. Apropó Steve Smith, a WR jól ismerheti a Falconst még Panthers-ös időszakából, igaz 2009-ben jegyzett utoljára TD-elkapást ellenük. Most várhatóan könnyebb dolga lesz a Sólymok ellen, mint az utóbbi években bármikor, de nem feltétlenül az atlantai secondary gyengesége, sokkal inkább a passrush hiánya miatt. A csapat által bemutatott 6 sack 6 meccsen édeskevés, és van egy olyan érzésünk, hogy ez a statisztika nem most fog drasztikusan megugrani, tekintve, hogy Flaccót meg mindössze 7 alkalommal tudták földre vinni az ellenfelek ugyanennyi forduló alatt. Mindezek után aligha lepődik meg bárki is azon, hogy mi a hazai pályán játszó Ravens győzelmi esélyeit tartjuk nagyobbnak.
Minnesota Vikings @ Buffalo Bills
Mire képes a Vikings futójáték nélkül? Ez a párosítás legfontosabb kérdése. A Bills futás elleni védelme ugyanis egészen hihetetlen teljesítményt nyújt ebben a szezonban: TD-t például még nem is kapott a csapat a földön, és a meccsenkénti 65 yardos, valamint a futásonkénti 2,8 yardos átlag is fantasztikus statisztika. Ez ráadásul azért különlegesen aggasztó a Vikingsra nézve, mert Theodore Bridgewaternek nincs még passzolt TD-je a profik között, pedig már két és fél mérkőzést lejátszott a Vikingek irányítójaként. Arra való tekintettel, hogy a Bölények passz elleni védekezése viszont csak a 26. a ligában, ráadásul 11 passzolt pontszerzést is engedtek már idén, ezúttal szerintünk meglesz az áttörés az újonc QB-nak, az viszont, hogy ez mire lesz elég, igencsak kétséges. Szerintünk nem sokra, a Bills védelme ugyanis begyalulja a Vikingeket ahogy azt a Lions is tette múlt héten.
Miami Dolphins @ Chicago Bears
Megszerzi-e első hazai győzelmét a Bears, vagy a Szeles város lakóinak továbbra is idegenbe kell utazni, ha Chicagói sikerre vágynak? Egészen elképesztő, hogy miközben korábban a Soldier Field egy rettegett hely volt, az utóbbi években már csak a pálya minősége miatt utálják a Medvebarlangot az ellenfelek. Jay Cutler hihetetlenül inkonzisztens hazai pályán, a második félidőkben pedig egészen botrányos, 58,1-es irányítómutatóval dobál a Soldier Fielden ebben a szezonban. Matt Forte viszont sokat levehet a válláról, ha tudja tartani kiváló formáját, a futó ugyanis a lassú rajtot követően 164,7 scrimmage yarddal átlagolt az utóbbi három fordulóban. Egy ilyen futóra egyébként nagy szükség lenne Miamiban is, ugyanis Knowshon Moreno az egész szezonra kidőlt, Lamar Miller pedig rejtélyes okok miatt hagyott ki edzéseket a hét közben, bár állítólag semmi nem fenyegeti a játékát. A tehermentesítő társa egyébként az újonc Damien Williams lehet, akinek eddig mindössze 12 handoff jutott a profik között. Így viszont alighanem Ryan Tannehillnek kell majd sokkal többet vállalnia, aki viszont 4 próbálkozásból még sosem nyert NFC-s csapat ellen idegenben, és ha minket kérdeztek, ez a rossz sorozat nem most fog megszakadni, ugyanis a Bears nem teszi meg azt a szívességet csoportriválisainak, hogy 2004 után újra 0-3-mal kezdjen hazai pályán.
New Orleans Saints @ Detroit Lions
Vajon egy bye week elég a Saints-nek ahhoz, hogy rendezze sorait, és idegenben le tudja nyomni az NFL legjobb védelmét? Szerintünk aligha, de az is igaz, hogy Drew Brees még sosem veszített a Lions ellen, sőt, talán senki ellen nincsenek olyan impozáns mutatói, mint a detroiti alakulattal szemben. Eddigi négy meccsén 75,3 százalékos pontossággal és 379,3 passzolt yarddal átlagolt, és 14 TD passza mellé mindössze 1 interceptiont jegyez az Oroszlánok ellen. Könnyen lehet viszont, hogy Brees ezúttal nem számíthat majd kedvenc célpontjára, Jimmy Grahamre, akinek a játéka továbbra is erősen kérdéses, csakúgy, mint a másik oldalon Calvin Johnsoné. Így viszont nem is az elkapók/tight endek és cornerbackek csatája lesz majd a legérdekesebb, hanem a detroiti passrush és a New Orleans-i támadófal összecsapása. A Lions ugyanis vezeti a ligát 20 sackkel, miközben a Saints 5 meccsen mindössze 5 zsákolást engedett az ellenfeleknek, ami a 3. legjobb statisztika az NFL-ben. Véleményünk szerint ennek a két egységnek az összecsapása dönti majd el a találkozót, ugyanis a Saints védelmét és a Detroit Maegatront nélkülöző támadósorát körülbelül ugyanolyannak (mondjuk ki, ugyanolyan gyengének) tartjuk. Mi most Drew Brees impozáns statisztikái ellenére Lions győzelemre fogadnánk, de csak a hazai pálya előnye miatt.
Carolina Panthers @ Green Bay Packers
Hálát adhat az égnek a Panthers, hogy ilyen korán kell a tundrára utaznia, de így sem lesz sétagalopp ez az idegenbeli meccs. Főleg, hogy Aaron Rodgers mindössze három találkozót bukott el eddigi 30 hazai meccséből, az utóbbi három fordulóban pedig bevette az MVP tablettát és csak dobálja a TD-passzokat. Hogy a csapat többi része mire lenne képes nélküle, azt nehéz megállapítani, mert az irányító mindenkit túlragyog, de azért az jegyezzük meg, hogy a védelem igencsak a kezére játszik a ligaszinten harmadik 13 labdaszerzésével. A Panthers oldalán Cam Newton tölt be hasonló szerepkört, miután a védelem elment szabadságra és átlagban 35 pontot engedett az utolsó négy fordulóban. Az irányító viszont vakarhatja a fejét, mert az újonc elkapó, Kelvin Benjamin még nem tudta teljesíteni az agyrázkódások után kötelező NFL-protokollt, így játéka erősen kérdéses. Carolinában Greg Olsen mellett Benjamin az egyetlen épkézláb célpont, így nagyon fontos lenne a játéka, főleg, hogy a Packers secondaryből várhatóan Tramon Williams és Sam Shield is hiányozni fog. Akármennyire is izgalmasnak tűnik ez a párosítás, mi valamiért kiábrándítóan sima Packers győzelmet várunk, de ha a Panthers jó napot fog ki, akár még egy döntetlent is elcsíphet... (ha-ha-ha)
Cleveland Browns @ Jacksonville Jaguars
Már bennünk van a reflex, hogy az utóbbi évek két leglúzerebb csapatát lehúzzuk, de a Browns egyelőre olyan látszatot kelt, mint ha idén végre érdeklődést mutatna egy pozitív mérleges szezon iránt. Csakhogy egy pozitív mutatóra törő alakulatnak be kell húznia a kötelező meccseket is, az pedig akkor sem egyszerű feladat, ha a Jaguars az ellenfél. Főleg, hogy a Jags az utolsó két fordulóban lecserélte a kiütéses vereségeket pontozásosakra, és ha nem is nyújtott jó teljesítményt, már akadnak bíztató jelek a csapat háza táján. Ilyen például a passrush, amely ligaszinten második 19 zsákolással, és az újonc irányító, Blake Bortles, aki körül kezd valamelyest összeállni a szedett-vedett támadófal is. A futójátékot ugyan még nem igazán képesek támogatni a floridai nagyfiúk, de talán a Browns 30. futás elleni védekezésével szemben ezen a fronton is meg lesz a várva várt áttörés. Apropó áttörés: a Brownsban alighanem újra szerepet kap majd nickel pozícióban az első körös CB, Justin Gilbert, akit egy draftolatlan újonc, K’Waun Williams játszott ki a csapatból pár héttel ezelőtt. Gilbertet a draft egyik legjobb védőjátékosának tartották, ehhez képest rendre nagy játékokat csináltak rajta, így került a cserepadra. Williams viszont agyrázkódással legalább egy hétre kidőlt, ami azt jelenti, hogy a liga egyik leggyengébb csapata ellen Gilbert újra bizonyíthat. Azt nem tudjuk megjósolni, hogy a lesajnált újonc képes lesz-e élni a lehetőséggel, a Browns győzelmét viszont igen.
Seattle Seahawks @ St. Louis Rams
Épp, hogy felocsúdtunk a hazai, Cowboys elleni vereség okozta sokkból, a Seahawks máris ráígért egy Percy Harvin trade-del. Vajon felteszik a koktélcseresznyét erre a hétre egy Rams elleni vereséggel? Mi nem hiszünk benne, de tény, hogy a másnaposság jelei egyre erősebben mutatkoznak a bajnokon, úgyhogy ideje lenne rendbe vágni a dolgokat egy csoporton belüli magabiztos sikerrel. A Rams ehhez tökéletes ellenfél lehet, mert minden meccsükön azt a látszatot keltik, hogy egy kifejezetten tehetséges, és jobbra érdemes csapatot látunk, végül mégis összeomlanak a fontos pillanatokban. Talán ha nem csak egy sacket tudnának felmutatni 5 mérkőzés alatt, akkor megjönne az önbizalmuk, de az elmúlt két szezon legtöbb zsákolását produkáló védőfal idén valahogy rendre elfelejt megjelenni a line of scrimmage-en. Olyannyira, hogy futás ellen is csak 26. a csapat a ligában, vagyis jobb, ha Marshawn Lynch bekészíti magának a Skittles-ös zacskókat, mert bizony itt TD- és cukoreső várható.
Tennessee Titans @ Washington Redskins
Mivel Robert Griffin állapota rohamosan javul, nem kizárt, hogy ez a mérkőzés lesz Kirk Cousins utolsó esélye a bizonyításra. Talán az a tény, hogy a Tennessee dupla annyi győzelme (egy helyett ugye kettő) ellenére semmivel nem tűnik jobb csapatnak, mint a fővárosi alakulat, segít majd a brutális összeomlásokra képes fiatal csereirányítónak, hogy ezúttal ne hibázzon, vagy ha esetleg mégis megteszi, ne kerüljön bele egy újabb végzetes spirálba. Csak azoknak, akik esetleg nem kínozták magukat a Washington játékával az elmúlt időszakban: a Rézbőrűek (már ha meg nem sértünk valakit) 10 labdát adtak el az utolsó 3 mérkőzésükön, és ebből Cousins egymaga 8-at vállalt. Nem csoda, hogy Jay Gruden hétfői, ESPN-nek adott interjújában összetörten már 1-6-os mutatóról beszélt, miközben a csapat „csak” 1-5-tel áll. Egyelőre... A Titans ugyanis a múlt héten már lenyomott egy bűnrossz csapatot, így van gyakorlata abban, hogyan kell belerúgni a földön fekvőbe. Jake Locker ugyan továbbra sem egészséges, vagyis újra Charlie Whitehurst irányít majd, mint ahogy a kezdő futó, Shonn Greene sem vállalja a játékot, de ez a Jaguars ellen sem jelentett problémát, mert eredeti felállásban sem egy nagy durranás ez a Titans. Tényleg nem akarunk gonoszkodni a két csapat szurkolóival, de volt szerencsénk többször is látni idén ezt a két alakulatot, és tényleg csak a legőszintébb NFL-rajongóknak ajánljuk a közös meccsük megnézését, amely belőlünk csak az Alian vs Predator című film szlogenjét csalta elő: „Akárki nyer, mi veszítünk.”
Kansas City Chiefs @ San Diego Chargers
Tavaly két erősen körömrágós mérkőzést játszottak egymás ellen a felek, szóval, ha valakinek esetleg nem jön be a Sport 2-n sugárzott Giants-Cowboys örökrangadó, akkor ezt a vérre menő csoportrivalizálást is melegen tudjuk ajánlani. Már csak azért is, mert az MVP formában játszó Philip Rivers mellett feltűnt egy új fegyver, a csere cseréjének a cseréje státuszból induló újonc futó, Branden Oliver, aki új színt hozott a passzorientáltsága ellenére is rendkívül eredményes Chargers offense-be. A draftolatlan rookie legutóbbi két meccsén több mint 300 scrimmage yarddal és 3 TD-vel sokkolta az ellenfeleket, nem csoda, hogy ő lett a legutóbbi két játékhét támadó újonca. A Chiefs védelme – a Bills mellett egyedüliként – még nem engedett futott TD-t a szezonban, úgyhogy ez most komoly erőpróba lesz az év eddigi meglepetés-játékosának. A Kansas oldalán szintén egy futó, Jamaal Charles lesz a középpontban, aki mindössze 53 futott yardra van attól, hogy megdöntse Priest Holmes 6070 yardos franchise rekordját. Bár a San Diego futás elleni védelme kifejezetten jó, hiszen 9. helyen állnak a ligában, csodálkoznánk, ha elmaradna a csúcsdöntés. Ezen kívül azonban nem hinnénk, hogy sok öröme lesz a Chiefsnek ebben a meccsben, ugyanis ha nem is fölényes, de magabiztos Chargers győzelmet várunk.
Arizona Cardinals @ Oakland Raiders
Carson Palmer visszatér Oaklandbe, hogy bebizonyítsa, rossz ötlet volt megválni tőle. Nem mintha olyan rosszul járt volna azzal, hogy 2013 áprilisában eltrade-elték Arizonába, de azért biztos nem esett jól neki, hogy a Fosztogatók megelégelték. Pedig most biztosan remekül menne neki jelenlegi csapata ellen, ugyanis – vigyázat sokkolóan meglepő adat következik – yardok tekintetében a Cardinals passzvédekezése a legrosszabb a ligában. Igen, azé a csapaté, amelyben Patrick Peterson, a liga legjobban fizetett cornerbackje is játszik. De ezzel a lehetőséggel most már nem ő, hanem az újonc Derek Carr élhet, aki a múlt héten a Chargers ellen 4 TD-passzal bizonyította, teljesen rendbejött Londonban beszedett sérüléséből. A Fosztogatók futójátéka azonban továbbra is betegeskedik. A 72 futott yard meccsenként és az 5 mérkőzésen futott 1 TD nem éppen olyan statisztika, amilyet egy rookie QB mellett álmaiban elképzel az ember. A futással egyébként a labda mindkét oldalán komoly baja van az Oaklandnek, amiből a tavalyi berobbanás után idén igencsak csendes Cardinals RB, Andre Ellington profitálhat. Mi meglepetésre a vártnál valamivel nyögvenyelősebb Arizona győzelmet várunk ettől a meccstől, de akár azt is el tudjuk képzelni, hogy a forduló legnagyobb meglepetését produkálva valahogy nyernek a hazaiak.
San Francisco 49ers @ Denver Broncos
Amikor egy csapat éppen hogy, de elbukik egy elődöntőben a későbbi győztessel szemben (reméljük nem probléma senkinek, ha egy sportáltalánosítás kedvéért elődöntőnek degradáljuk az NFC és az AFC döntőt), önkéntelenül is azon kezd el gondolkodni, vajon a döntőben nem lett volna már könnyebb dolga, ha sikerül megtenni azt a nyomorult utolsó előtti lépést. A 49ers azon szerencsés csapatok közé tartozik, amelynek nem kellett ezen sokáig agyalnia, mert alig fél évvel a Super Bowlt követően bizonyíthat az „ezüstérmes” ellen. Ráadásul akkor, amikor már sikerült megráznia magát Jim Harbaugh legényeinek a lassú szezonkezdet után, hiszen zsinórban négy győzelemmel érkeznek a Mile High-ba. Ahhoz a Broncos-hoz, amely idén 5 forduló alatt már négy olyan csapattal is játszott, amely tavaly legalább 10 győzelmet jegyzett, mégis 4-1-es mérleggel áll. Beszélhetnénk arról, hogy a Denvernek nincs futójátéka, vagy arról, hogy két teljesen különböző stílusú QB találkozik, akik egyaránt vezetik a stílusukra vonatkozó statisztikákat (amióta a ligában vannak, Manningnek van a legtöbb TD-passza a zsebből, Kaepernicknek meg a zseben kívülről), de mindez kit érdekel, ha Peyton Manning megdöntheti Brett Favre TD-rekordját? A denveri QB ugyanis 3 TD-passzra van attól, hogy egyedüli csúcstartója legyen a ligának ebben a mutatóban, és miután Manning eddigi 245 mérkőzéséből 84 alkalommal 3 vagy legalább több touchdown passzt adott, mondhatjuk, hogy kicsit több, mint 33 százalék esélye van arra, hogy ez a rekord meg is legyen. Az irányító persze azt mondja, ennél sokkal fontosabb, hogy a győzelmet behúzzák, de azért biztos nem bánná, ha már nem ezzel a teherrel kellene készülnie a Chargers elleni létfontosságú csoportrangadóra. Szerintünk egyébként meglesz a rekord, sőt a fölényes Broncos győzelem is, úgyhogy nagy lesz az öröm Amerika újdonsült csapatánál.
