Csúcspont, mélypont és a legnagyobb play, avagy visszatekintünk a 11-5-ös mérleggel végződő 2013-as idényre, valamint a három legfontosabb nyári teendőről is szót ejtünk.

A szezon csúcspontja

Mi lehetne szebb egy Saints szurkolónak, mint legyőzni az ősi rivális Atlanta Falcons csapatát a Georgia Dome-ban? Legyőzni az ősi rivális Atlanta Falcons csapatát a Georgia Dome-ban úgy, hogy ezzel a Sólymok számára biztossá válik a negatív mérleg, matematikai esélyük sem marad a rájátszásra, és pontosan ellenkező mérlegük lesz, mint a Szenteknek. Na, hát éppen ez történt a New Orleansszal a 12. héten, úgyhogy nem véletlen, hogy ezt a meccset választottuk a szezon csúcspontjának.

Mert ugyan ezen a találkozón egyáltalán nem játszott tökéletesen a csapat, sőt, az offense egyenesen gyenge volt, de a Falcons sem azt a borzalmas formát hozta, amit év közben, hanem jelentősen felszívta magát erre a presztízs-meccsre. A Saints védői azonban szinte révületben játszottak, Akiem Hicks és Cameron Jordan is folyamatosan siettették Matt Ryant. Végül a győzelmet is egy Jordan sack hozta meg, ugyanis 17-13-as vendég vezetésnél a hazaiak már a New Orleans 29 yardosán jártak, amikor Cameron Jordan ismét földre vitte a Falcons irányítóját, lehetetlen helyzetbe hozva ezzel az ősi riválist. A Saints ezzel 9-2-re javította a mérlegét, és úgy mehetett neki az utolsó 5 fordulónak, hogy szinte biztos playoff-résztvevőnek tűnt, míg a Falcons 2-9-es mutatójával matematikailag is kiesett.

A szezon mélypontja

Csakhogy az utolsó öt forduló nem egészen úgy sikerült, ahogy az Louisianaban eltervezték: a Saints ugyanis háromszor is kikapott idegenben, és épp hogy csak becsúszott a rájátszásba hatodik kiemeltként. A Seahawks, a Rams és a Panthers elleni találkozók közül tulajdonképpen bármelyiket választhattuk volna, hiszen a Seattle elleni volt e legmegalázóbb, a Rams elleni a legmeglepőbb, a Panthers elleni pedig a legfontosabb, de mi az utolsóra voksoltunk, mert ott egy borzasztóan gyengén támadó Carolinától sikerült kikapni, ráadásul egy már megnyert meccsen.

Történt ugyanis, hogy a Saints 7 perccel a vége előtt egy TD-vel átvette a vezetést és miután kétszer is 3 and outra kényszerítette a Panthers-t, úgy tűnt, meg is őrzi előnyét. Csakhogy a Saints is szorgosan puntolgatni kényszerült, az egyik rúgást pedig Tedd Ginn egészen a New Orleans 28 yardosáig vitte vissza. A field goal nem lett volna elég, a Párducok pedig a harmadik kísérleteknél egész nap 0%-os hatékonysággal dolgoztak, és mivel már csak 55 másodperce volt a hazaiaknak a támadásra, úgy tűnt, csoportelsőként végez a Saints. Csakhogy Cam Newton két 14 yardos játékkal előbb Greg Olsent, majd – már touchdownt érően – Domenik Hixont is megtalálta a labdával, a Saints számára pedig biztossá vált, hogy idegenben nyomják végig a playoffot, bár akkor még abban sem lehettek biztosak, hogy eljutnak odáig.

A legnagyobb play

Ugyan ez a megmozdulás nem ért TD-t, és ki is kapott a Saints a Jets-től, de Robert Meachem zsonglőrködése a szezon egyik legnagyobb pillanata volt. Főleg szuperlassításban szórakoztató a felvétel!

Legfontosabb teendők

- Megegyezésre jutni Jimmy Grahammel

- Javítani a futójátékon (Tavaly csak a 25. helyen végzett a Saints a futást tekintve, és most még Darren Sprolest is eltrade-elték)

- Javítani az idegenbeli mérlegen (tavaly 3-5)

Tetszett a cikk?
Ossza meg ismerőseivel