Tíz különleges díj segítségével tekintjük át az AFC legjobb csapatának szezonját.
Tegnap a Super Bowl helyszínét vettük górcső alá, ma pedig a döntő egyik résztvevőjének szezonjára vetünk egy pillantást. Ez azonban nem egy hagyományos szezonösszegzés lesz, hanem tíz különleges díj segítségével elevenítjük fel, hogy milyen csodás kalandokon át vezetett az út egészen Houstonig, ahol az Atlanta Falcons legyőzésével teljesedhet be a Hazafiak idénye.
A legjobb szabadügynök igazolás: Chris Hogan – „New Englandben bárkiből sztár lehet, avagy a David Patten vándorserleg”
David Pattenre talán nem sokan emlékeznek, pedig a receiver 1997 és 2008 között volt a ligában, 2001 és 2004 között pedig New Englandben játszott, ahol karrierje legszebb éveit töltötte, nem mellesleg három Super Bowlt is nyert. A róla elnevezett serleg ebben az évben Chris Hogan kezébe került, aki a Penn State-en évekig lacrosse-ozott, és csak utolsó évében ment át a méltán híres (…) Monmouth Egyetemre, hogy mégis az amerikai focival foglalkozzon. Draftolatlan játékosként lemondott róla a 49ers, a Giants, sőt a Dolphins is, hogy két évvel később, 2013-ban végre játszhasson valamennyit Buffalóban. A Billsnél eltöltött évek alatt a csúcsteljesítménye két alig 400 yardos szezon volt, majd 2016-ban a Patriots esélyt adott neki, ő pedig 680 yarddal és 4 TD-vel hálálta meg a bizalmat, hogy az AFC döntőben 180 yarddal és 2 touchdownnal élete meccsét játssza. Nem tudjuk milyen sikerek várnak még rá New Englandben, de máshol biztosan nem figyelt volna fel rá így a világ.
Az év csereüzlete: Martellus Bennett – „Szúrjuk ki mások szemét gombokkal, hogy mi még jobbak legyünk trófea”
Bill Belichicktől sosem állt távol egy-egy meredekebb trade nyélbe ütése, főleg, ha a saját, valamiért elunt játékosait kellett kiárusítani máshova. A szezon legjobb húzása azonban Martellus Bennett New Englandbe csábítása volt, aki 701 elkapott yarddal és 7 touchdownnal zárta az alapszakaszt. Ez a teljesítmény ráadásul csak egy negyedik körös pickbe került a Patsnek, a tight end mellé pedig még egy hatodik körös választási jog is érkezett. Chicagóban zokognak, maradjunk ennyiben.
Az idény csúcspontja: A szezon első három meccse – „Roger Goodell síró fejszobra díj”
Bár talán furcsának tűnhet egy Super Bowlig menetelő csapatnál az alapszakasz első három meccsét kiemelni, mint az év csúcsa, de nyilvánvalóan itt mutatta meg a Patriots, hogy miért is rohadt jó csapat. Tom Brady négymeccses eltiltása ellenére a gárda úgy kezdte a szezont, hogy lenyomta a Cardinalst, a csoportrivális Dolphinst, majd lenullázta a Texanst, mindezt Jimmy Garoppolóval, majd a Houston ellen a harmadik számú irányítóval, a harmadik körös újonc Jacoby Brissettel. A szakértők többsége az eltiltás bejelentése után azt találgatta, hogy a 0-4-gyel vagy 1-3-mal rajtoló Pats hogyan fog visszakapaszkodni a rájátszásért folyó harcba, erre a csapat képen röhögött mindenkit.
Az év legviccesebb nyilatkozata: Bill Belichick a második fordulót követően – „Tiszteletbeli doktori cím”
Idén is legendásan jó válaszokat kaptak az újságírók Bill Belichicktől, szóval nem volt könnyű a választás. Végül a mester második hét utáni nyilatkozata mellett döntöttünk, amikor egy médiamunkás a Dolphins ellen megsérülő Jimmy Garoppolo állapotáról faggatta Belichicket.
„Én egy edző vagyok, nem egy orvos. Az orvosi stáb az orvosi stáb, én meg edzem a csapatot. Az ő feladatuk, hogy a sérülésekkel foglalkozzanak. Ők nem hívnak playeket, én nem végzek műtéteket, ez pedig elég jó megoldásnak tűnik, jól működik a dolog.”
Ugyan Bill, miért kell szerénykedni, mi adunk egy tiszteletbeli doktori címet, örülsz?
A szezon mélypontja: A Bills elleni csúfos vereség – „Leeresztett labda díj”
A Texans elleni 27-0-lal szárnyalt a New England, majd jött a józanító pofon. A Bills megmutatta a ligának, és minden NFL rajongónak, hogy bizony a Patriots nem legyőzhetetlen, bármennyire is kezdtük azt hinni. Nem is a vereség ténye az érdekes, hanem az, hogy a Bill Belichick együttese pontot sem tudott csinálni a csoportrivális ellen. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mikor történt utoljára olyan, hogy a Buffalo lenullázta a Patset. Nos a válasz 2003. szeptember 7., az alapszakasz nyitó fordulója, amikor a Bills 31-0-ra kalapálta el a négy interceptiont szóró Bradyéket. És hogy mi lett abban az évben a Patriots-cal? Az alapszakaszt 14-2-vel zárta a csapat, majd a döntőben lenyomták a Carolina Panthers együttesét. Még a végén kiderül, hogy a Bills elleni zakó nem is a mélypont volt, hanem a szükséges rossz…
Az év vesztese: Jamie Collins – „Az 50 milliós citromdíj”
Belichick csereügyleteiről esett már szó, 2016-ban pedig a legnagyobb áldozat Jamie Collins lett. Mindenki meg volt róla győződve, hogy a linebacker új szerződése borítékolható az idény végén, erre a trade határidő előtt szegény költözhetett a nyeretlen Brownshoz. Kétségtelen, hogy Collins legalább már nyert gyűrűt, most meg a pénzét is megkapta Clevelandben, de azért mennyivel boldogabb lett volna, ha a busás fizetés mellé újabb döntőt is játszhatott volna? A Brownsnál ezt jó eséllyel a közeljövőben nem tudja meg.
Az idény legszórakoztatóbb jelenete: Tom Brady blokkolása – „Akit buldózernek hívtak trófea”
Biztos vannak olyanok, akik eljutottak eddig a cikkben, és már fejben fogalmazzák a dühös kommentet, hogy hol marad egy díj az isteni Tomnak. Hát tessék. Vannak dolgok, amikhez nem kell kommentár, az alábbi videó ilyen:
A szezon meglepetésembere: LeGarrette Blount – „Do Your Job díj”
A Patriots az elmúlt években arról volt híres, hogy elég komoly rotációban játszottak a csapatnál a futók, ehhez képest LeGarrette Blount idén 1161 yardot és 18 touchdownt hozott össze az alapszakaszban. Ennél több futott yardot utoljára 2012-ben láthattunk Pats running backtől, amikor Stevan Ridley 1263 egységgel zárta az évet, ennyi futott TD-t pedig még senki nem szerzett a Hazafiak történetében, a csúcsot 14-gyel Curtis Martin tartotta (1995 és 1996). Blount tehát elképesztő teljesítményt tett le az asztalra idén, mondhatjuk, hogy ő megtette a dolgát.
A legmegdöbbentőbb statisztika: 2 interception – „Nem az ellenfélnek passzolunk, szóval csalunk díj”
Az NFL-ben mindenre van statisztika, és bár biztos nagyon érdekes lenne valami olyasmit találni, hogy milyen sikerességgel érnek célba Tom Brady tíz yardnál hosszabb passzai, amikor hosszú a lábkörme, mi inkább valami hagyományos mellett tettük le a voksunkat. Már amennyiben hagyományos az, hogy egy csapat több kezdő irányítóval tolja végig a 16 meccses alapszakaszt, mint ahány interceptiont dobnak ezek az irányítók. Jimmy Garoppolo és Jacoby Brissett ugyanis egyszer sem adta el a labdát a levegőben, míg Tom Brady csak kétszer az alapszakasz maradék 12 meccsén. Az összesített 2 INT új ligarekord, ilyen kevés interceptionnel csapat még nem zárt szezont. Persze vannak, akik ebben is nyilvánvaló csalást szimatolnak, biztos a védők is a lábkörmökkel voltak elfoglalva.
A szezon arckifejezése: Bill Belichick – „Rohadtul nem érdekel más, csak a Lombardi-trófea”
Zárásképpen kalandozzunk el egészen az AFC döntőjéig, melyet a New England nagyon simán nyert meg a Steelers ellen. A Patriots egy remek idény utolsó előtti állomásához érkezett ezzel a sikerrel, de Bill Belichick pontosan tudja, hogy ez az a pillanat, amikor nem csökkenhet a koncentráció, mert a végén még a Falcons „megEliManningezi” őket a mindent eldöntő meccsen. Belichick így aztán annyira törődött a kezébe adott trófeával, mint amennyire a mi díjainkkal fog, szóval a cikkünk valahol felér az AFC megnyerésével.
The disdain with which Bill Belichick received the Lamar Hunt trophy is truly awe inspiring pic.twitter.com/A6RG8eafCo
— Jason Schwartz (@JasonSchwartz) 2017. január 23.
